A mikroplasztika egy olyan anyag, amely az utóbbi években egyre népszerűbbé vált, mivel egyre gyakrabban találhatók nyomai a környezetben. A mikroplasztikákat számos mindennapi termékben megtalálják, például kozmetikumokban, például tusfürdőben, hámlasztásban vagy fogkrémben. Az apró műanyag részecskék azonban ösvényeken is bejuthatnak az ételbe. Hogyan befolyásolja ez az egészségünket? És hogyan ismeri fel a mikroplasztika nélküli termékeket? Ismerje meg itt, mi eddig ismert ezekről a kérdésekről.
Mi a mikroplasztika?
A mikroplasztika mikroszkópos műanyag. Egy közös definíció szerint az apró műanyag részecskék mérete kb kevesebb, mint öt milliméter átmérőjű, bár valójában gyakran sokkal kisebbek.
A mikroplasztikus anyag szilárd, oldhatatlan és nem biológiailag lebomló műanyagból, például polietilénből készül, amely szintetikus polimerekről beszél.
Hogyan készül a mikroplasztika?
Ennek eredete megkülönböztet két különböző típusú mikroplasztikumot: elsődleges és másodlagos mikroplasztikai anyagokat.
Az elsődleges forma az ipari gyártású műanyag pelletek és porok. A kozmetikumokban, mint például a zselé vagy a cserjések, a kis gömböcskéket hozzáadjuk például masszírozó vagy "felduzzadó" hatás eléréséhez. De a műanyag termékek előállításához is kiindulási anyagot képeznek. Ezt az A-típusú primer mikroplasztikai anyagnak is nevezik.
Az ilyen típusú mikroplasztika mellett szálak például a poliészterből készült ruhadarab mosásakor a mosóvízbe, és a kopás autó gumiabroncsok, útjelzések, cipő talpok vagy mesterséges gyepek. Ezt B típusú primer mikroplasztikának is nevezik - azonban a definíciótól függően néha másodlagos mikroplasztikának tekintik.
Másodlagos mikroplasztika keletkezik Nagyobb műanyag alkatrészek bomlása vagy műanyag hulladék, például amikor a műanyag zsákok vagy halászhálók lassan lebomlanak a nap és az időjárás által.
Veszélyek a környezetre
A környezetvédők határozottan bírálják a mikroplasztika ipari felhasználását. Mivel a mindennapi termékeink kis műanyag alkatrészeit a szennyvízben a szennyvíztisztítóba átöblítik, ahol nem lehet teljesen kiszűrni őket.
Idővel folyókkal találkoznak a tengerbe. Amint odaérnek, nem lehet őket eltávolítani, és évszázadok óta terhet jelentenek a környezetre.
Strukturális jellegéből adódóan a tengerben a mikroplasztikus vezetés húzódik Környezeti toxinok és baktériumok és gyűjtsük össze a felületén. A műanyag részecskéket ezután a tengeri élmények, például a halak vagy kagylók fogyasztják. A szennyezőanyaggal dúsított mikroplasztika nemcsak a tengeri élőlényekre hat, hanem a lemezeinkre is.
A mezőgazdasági földterületek szennyvíziszapmal történő megtermékenyítésével vagy a biogázüzemek komposztjának használatával a mikroplasztika a környezetünkbe kerül, de aztán a talajba.
Hogyan jut be a mikroplasztika a testünkbe?
A mikroszálas anyagok testünkbe való belépésének módjai még nem világosak. Kétségtelen, hogy a környezetben szinte mindenhol kimutatható. Nem csak a talajban, a vizekben és a tengeri állatokban a levegőben megtalálhatja a műanyag részecskéket. Elméletileg nemcsak a tenger gyümölcsei révén juthatnak be az élelmiszerláncba, hanem olyan növényeken is, mint a zöldségek. Azt is hitték, hogy lélegezünk vagy mikroplasztikus anyagokat fogyasztunk a levegővel, amikor a részecskék az élelmiszerre telepednek.
A kutatók mikroplasztikus is humán székletmintákban bizonyítani. A kísérleti tanulmányban résztvevők kis száma miatt azonban nem volt lehetőség annak megállapítására, hogy a részecskék például a fogyasztott tengeri életből, a műanyagból csomagolt élelmiszerekből vagy más forrásokból származnak. Szintén az egészségre gyakorolt hatások szerint az Alap semmit sem tesz - csak azt, hogy a test újra képes a részecskék kiválasztására.
kozmetikum Másrészt valószínűleg nem járulnak hozzá közvetlenül a mikroplasztika felvételéhez. A Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) szerint a kozmetikai mikroplasztikus részecskék túl nagyok ahhoz, hogy behatoljanak a bőrbe, így a BfR becslése szerint ez nem jelent közvetlen egészségügyi kockázatot.1
Egészségügyi következmények az állatok és az emberek számára
Keveset tudunk a mikroplasztika következményeiről az emberi testben. A kezdeti megállapítások elsősorban az állatokra vonatkoznak. A kagyló esetében például megfigyelhető, hogy a mikroplasztika belépett a sejtekbe, és gyulladásos reakciókat váltott ki.2
A tudósok attól tartanak, hogy a mikroszkopikus részecskék is behatolhatnak a szervezet sejtjeibe az emberekben, és gyulladást okozhatnak. Ily módon a tüdőszövetet belélegzett mikroplasztika károsíthatja, vagy a részecskék felhalmozódhatnak a bél nyirokcsomóiban.3
Továbbá, a laboratóriumi vizsgálatok bizonyítják, hogy az állatokban lévő mikroplasztika befolyásolhatja a növekedést és a szaporodást. A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség is aggasztja a gyomor-bél traktus sérüléseit, valamint a részecskék felhalmozódhatnak a gyomor-bélrendszerben, akadályozzák az emésztést, és blokkolják az élelmiszer bevitelét.4
A szennyező anyagok felszívódása
Egy másik lehetséges kockázat a mikroplasztikusan tapadó szennyező anyagok (pl. Peszticidek) és kórokozók, amelyek a tengeri élet gyomor-bélrendszerében szabadulhatnak fel, és potenciálisan rákkeltő vagy mutagén hatásúak.
Emellett a műanyag bomlásakor a benne lévő adalékanyagok, például lágyítók, égésgátlók vagy UV-szűrők is bejuttathatók az állatok testébe, amelyek többek között toxikusak vagy hormonálisak lehetnek.5
Az ilyen szennyezett halak és tenger gyümölcsei fogyasztásával ezek az anyagok is beléphetnek testünkbe. Még nem vizsgálták, hogy egy káros dózist lehet-e elérni.
Azonban a Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium (BMU) rámutat arra, hogy a megnövekedett szennyezőanyag-tartalmú élelmiszereknek a kötelező határértékek miatt egyébként sem szabad forgalomban lenniük. Ezen túlmenően a BMU szerint a műanyag részecskék a szervezetből kiválasztódnak, így az emberi egészségre nézve nem jelent veszélyt.6
Támogatja a mikroplasztika az antibiotikum-rezisztenciát?
Az egyik vizsgálatban a baktériumok kolonizációját vizsgálták a szennyvíztisztító telepben.7 Kiderült, hogy a Sphingopyxis baktériumfajta szereti a mikrorészecskékre telepedni. Ez egy nemzetség, amely gyakran antibiotikum-rezisztenciát képez.
Még nem tisztázott, hogy a mikroplasztika hozzájárulhat-e az antibiotikum rezisztencia terjedéséhez.
Hol van mikroplasztikus benne?
A mikroplasztikát különböző kozmetikai, személyi ápoló és tisztítószerekben használják. A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség becslései szerint 2015-ben Németországban mintegy 500 tonna mikro-műanyagot használnak a kozmetikumokban.8
Jellemző termékek, amelyek gyakran tartalmaznak mikroplasztikát:
- hámlás
- Zuhanyzó gél és krémszappan
- Sampon, kondicionáló és hajlakk
- Krém és testápoló, valamint kéz- és lábápolás
- körömlakk
- Smink és smink
- dezodor
- borotválkozás
- fogkrém
- barnító krém
- pelenka
- Mosószer és kézi mosás
A mikroplasztikákat néha ipari vagy gyógyászati célra használják.
Mikroplasztikus ivóvíz és ásványvíz
Feltételezzük, hogy a mi ivóvíz nem tartalmaz mikroplasztikát, mivel a vízkezelés szinte teljesen csökkenthető. Ezt a német ivóvíz tanulmányai mutatják.
Ha az ivóvízben bármilyen mikroplasztika van, az összeg olyan alacsony, hogy a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség nem látja a minőség romlását. Tehát a csapvizet igyekezni kívánóknak nem kell vízszűrőt használniuk annak biztosítására, hogy ne legyenek mikroplasztikus anyagok.
Ez másképp van Ásványvíz. Az egyik vizsgálatban minden vizsgált ásványvízben mikroplasztikus részecskéket találtak. A kutatók úgy vélik, hogy a palackok vagy fedelek műanyagából származnak. A szennyezőanyagokkal való gazdagodást itt nem kell félni.9
is műanyag kanna feltételezik, hogy mikroplasztikus anyagokat adnak a vízhez.
Mikroplasztika az élelmiszerben?
Eddig az élelmiszerekben nem volt kimutatható mikroplasztika - a többi értékelésre kerülő tanulmányokat általában módszertani hiányosságok miatt visszautasítottnak tekintik.
Kivételt képez a tengeri só, valamint a tengeri állatok, mint például a halak, a kagyló vagy a rákok, amelyekben többször is kimutatták a mikroplasztikus anyagokat. A BfR hangsúlyozza azonban, hogy a műanyag részecskéket eddig csak a gyomor-bél traktusban találták meg, legalábbis olyan halakban, amelyeket általában nem fogyasztanak.1
Kerülje a mikroplasztikus anyagokat - mit tehet magának?
Az óceánokban a mikroplasztika többsége másodlagos mikroplasztikus, vagy az autó gumiabroncsok kopásából és a szintetikus textíliák mosásából származik. Ez utóbbi az óceánok elsődleges mikroplasztikájának becslések szerint 35% -át teszi ki - a kozmetikai termékekből származó mikroplasztika azonban mindössze két százalék.
Fogyasztóként továbbra is segíthet a mikroplasztika csökkentésében:
- Próbálj meg nem vásárolni olyan kozmetikát, amely mikroplasztikát tartalmaz. Az ilyen termékek és alternatívák azonosítására vonatkozó tippeket az alábbiakban ismertetjük.
- Bárki, aki már rendelkezik mikrohullámú kozmetikával, ideális esetben a háztartási hulladékban kell elhelyezni, javasolja a BUND e. V.
- A szintetikus textíliák, például a gyapjú mosásakor a műanyag szálak belépnek a szennyvízbe. A természetes anyagokból készült ruhát vásárolva segíthet a mikroplasztika elkerülésében. Különleges mosózsákok vagy mosózsákok is rendelkezésre állnak, amelyek a szálakat a mosóvízből szűrik - a szakértők azonban becsülik, hogy hatékonyságuk meglehetősen alacsony.
- A mikroplasztika legnagyobb forrása a műanyag hulladék.
Mely összetevők jellemzik a mikroplasztikát?
A fogyasztók számára gyakran nem lehetséges kimutatni a mikroplasztikus anyagokat az összetevőkre épülő termékekben, mivel nincsenek címkézési követelmények a műanyagokra vonatkozóan. Az első jelzések megadhatók, de többek között a következő nevek és rövidítések között:
- Akrilát kopolimer (AC)
- Nylon-12
- Polietilén (PE)
- Polipropilén (PP)
- Poliakrilát (PA)
A fogyasztók azonban nem tudják megmondani, hogy ezek az összetevők valójában mikroplasztikusak, vagy például a kérdéses anyag folyékony formája.
A kozmetikai és személyi ápolási termékek esetében ezért ajánlatos természetes kozmetikumok megragad. Szintén olyan tömítések, mint a "Blue Angel", az EU ökocímke vagy a tanúsított természetes kozmetikumok címkéje segíthet azon termékek azonosításában, amelyek kis vagy egyáltalán nem tartalmaznak mikroplasztikus anyagokat.
A mikroplasztika nélküli termékek listája
A vásárlást könnyebbé teheti, ha előzetesen tájékoztatod magad arról, hogy mely termékek tartalmazzák a mikroplasztikai anyagokat, és amelyek nem. Különböző ügynökségek kínálnak listát a mikroplasztikával vagy anélkül készült termékekről - általában ezek az útmutatók online vagy alkalmazásként állnak rendelkezésre, és folyamatosan frissülnek.
A mikroplasztikumokat és más műanyagokat tartalmazó termékek ilyen listája megtalálható a BUND e.V.
A népszerű alternatíva a CodeCheck alkalmazás, amely a vonalkódot használja az összetevőkre vonatkozó információk (többek között a Greenpeace és a WWF adatai alapján).
A mikroplasztika mellett a kozmetikumok is más szintetikus műanyag amelyek részben folyékonyak vagy vízben oldhatók, és például töltőanyagként vagy kötőanyagként szolgálnak. Mivel teljesen tisztázatlan, hogy ezek hogyan kerülnek ki a környezetbe, és milyen hatással vannak a természetre, ezek is a kritikában vannak. A rendelkezésre álló listák gyakran nem különböztetik meg a mikroplasztikus és más műanyagokat.
Melyek a mikroszálak alternatívái?
A szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség úgy ítéli meg, hogy a kozmetikumokban és a mosó- és tisztítószerekben lévő mikroplasztikumok elengedhetetlenek. Valójában sok alternatíva van ezen alkalmazási területen. Íme néhány példa:
- héjat mikroplasztikus anyagok nélkül például szilícium-dioxidot, cukor felületaktív anyagokat vagy gyógyító földeket tartalmaz. Alternatív megoldásként a bozót önmagában is készíthet, vagy olyan eszközöket használhat, mint a kefe vagy a hámló kesztyű.
- Közben fogkrém Szinte a mikroplasztika nélkül - csak néhány gyártó használ mikroplasztikumokat úgynevezett "csiszolóanyagként" a fogkrémükben.
- tusfürdő gyakran nem kapható mikroplasztikus. Alternatív megoldásként pl. Szappannal cserélhető, így a műanyag palack nélkül is egyszerre.
- Ugyanez vonatkozik sampon: A mikroplasztika nélküli samponok mellett különálló hajszappanok is kaphatók itt.
Következtetés: A mikroplasztika káros az egészségre?
Még nem világos, hogy a mikroplasztika káros-e az egészségre. Bár egyre több kutatás folyik a területen, még mindig nincsenek egységes meghatározások és mérési módszerek, így alig van összehasonlítható tanulmány.
Ugyanakkor jogalkotási munka folyik a mikroplasztikumok használatának csökkentése érdekében. 2018-ban az EU közzétett egy stratégiát az óceánok szennyezésének csökkentésére műanyaggal. A mikroplasztika használatát hosszú távon is megfékezni kell.
A Német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség, amely a mikroplasztikát veszélyezteti a környezetre és a vizekre nézve, tárgyalásokat folytat a kozmetikai iparággal a mikroplasztika önkéntes lemondásáról, és a műanyag részecskék EU-szerte történő betiltására szólít fel.
Néhány kozmetikai és egyéb olyan termék gyártója, amely korábban a mikroplasztikus anyagokat tartalmazza, már bejelentette, hogy a jövőben nem fogják használni az összetevőt, vagy már megvalósították. Más területeken, például a textilgyártásban, jelenleg folynak a mikroplasztika elkerülésére irányuló kutatások.
Források és további információk
- Szövetségi Kockázati Kutató Intézet (2014): Kérdések és válaszok a mikroplasztikára vonatkozóan. A BfR GYIK-je 2014. december 1-től.
- Moos, N .; Burkhardt-Holm, P .; Köhler, A. (2012): A mikroplasztika felvétele és hatása a Mytilus edulis L. kék kagyló sejtjeire és szövetére kísérleti expozíció után.
- Wright, S. L.; Kelly, F.J. (2017): Műanyag és emberi egészség: egy mikro kérdés?
- Umweltbundesamt (2016): Mikroplasztika kozmetikában - Mi ez?
- Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (2013): A mikroplasztika problémás?
- Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium (2017): Mikroplasztika az élelmiszerben.
- Dr. K. Beck / Balti-tenger Leibniz Intézete Warnemünde (2018): Új IOW tanulmány: Káros baktériumokkal való kolonizáció következtében a mikroplasztika további veszélyeket jelent?
- Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (2015): Mikroplasztika a tengerben - mennyit? Honnan? UBA: A nagy műanyag hulladék sokkal több figyelmet érdemel.
- Schymanski, D. / Kémiai és Állat-egészségügyi Hivatal Münsterland-Emscher-Lippe (2018): Élelmiszer- és kozmetikai mikroplasztika vizsgálata.
