A búza, a rozs és a zab mellett az árpa az egyik legismertebb gabona. Csakúgy, mint a többi három gabona, az édes füvek családjához tartozik. Az arany sárga nyári mezőkön áthaladó séták során általában megkülönböztethető az árpa a rokonoktól: A búza és a rozs viszonylatában különösen hosszú, akár 15 cm hosszú.
Árpa: Hozzávalók
Az árpa esetében a szemeket védőbevonat veszi körül. Mivel a szemek és a héjak összeolvadnak, a gabona nagy mennyiségű cellulózot tartalmaz. Ez tipikusan 8 és 15 százalék között van. A cellulóz a rostokhoz tartozik, ezért emészthetetlen. A diétás rost jobb telítettséggel és az emésztést stimulálja. A szálak mellett 100 gramm árpa is tartalmazza a következő összetevőket:
- 12,7 g vizet
- 9,8 g fehérjét
- 2,1 g zsírt
- 63,3 gramm szénhidrát
- Ásványok és B és E vitaminok
Az ásványi anyagok esetében az árpa különösen magnézium-, kalcium-, kálium-, vas- és foszfortartalmú. A gabona számos esszenciális aminosavat is tartalmaz, azaz aminosavakat, amelyeket a test nem tud magának megtenni. Az árpa esszenciális aminosavai közé tartozik a leucin, a fenilalanin vagy a valin.
Vigyázzon a glutén intoleranciára
Mint a gabonafélék, a rozs és a búza, az árpa glutént is tartalmaz. A glutén glutén vízzel együtt biztosítja, hogy a kenyér sütés közben emelkedhet, és a sütés után is megőrzi alakját.
Míg a gabonafélék, mint például a búza kiválóan alkalmasak a kenyér előállítására, mivel magas gluténtartalmuk miatt csak kevés glutén van jelen az árpában. Mindazonáltal a glutén intoleranciában (celiakia) szenvedő embereknek jobban meg kell tartózkodniuk az árpából. Ellenkező esetben a vékonybél nyálkahártyájának krónikus gyulladása jön létre. Az ilyen gyulladás tipikus tünetei a hasmenés, hányás, fogyás és fáradtság.
Mivel a sör árpából is készül, a glutén intoleranciájú embereknek csökkenteniük kell a sörfogyasztást is. A gluténtartalmú gabonafélék alternatívájaként a gluténmentes gabonafélék, mint a kukorica, a rizs vagy a köles.
Árpa: eredet és termesztés
A gabona árpa az egyik legrégebbi gabonafélék a világon, eredetileg a Közel-Keleten és a Kelet-Balkánon. Valószínűleg itt volt 10.000 körül. Árpagyártás, kb Aztán az árpa is Közép-Európába került.
Az árpa esetében megkülönböztetünk két- és többsejtű formákat. Míg a kétsejtes forma csak erős szemcséket képez a rögzítési helyenként, a többsejtű formákban három rögzítési helyenként három szem van.
Emellett különbséget tesznek a téli és a nyári árpa között. A téli árpát már szeptemberben vetik, és termelékenyebb, mint a tavaszi árpa. Az utóbbit tavasszal ültetik, és 100 nap után már betakarítható. A betakarítás után az árpát szárazon kell tárolni, különben a penész fenyeget.
Árpa: Különböző felhasználások
A téli árpát elsősorban állati takarmányként használják, ezért takarmány árpának is nevezik. A tavaszi árpához képest magasabb fehérjetartalommal rendelkezik, ami tizenkét és 15 százalék közötti. A nyári árpát elsősorban sörfőzésre használják. A maláta árpa fehérje-tartalma 9,5–11,5%, csírázási kapacitása legalább 97%.
Az árpa sör előállításához az árpa először meg kell tisztítani és megszabadulni a sólyomoktól, a sörték kiterjesztéseitől. Ezután az árpát a vízbe áztatják, ami megkezdi a csírázási folyamatot és az enzimek képződését. Ezek biztosítják, hogy az árpa szilárdsága malátává alakuljon. Néhány nap elteltével a malátát forró helyiségben szárítjuk, és a csírázási folyamat leáll. A sör mellett az árpa maláta is whiskyt és malátát (árpa kávét) termel.
Ázsiában az árpát árpa tea készítésére is használják. A múltban az árpa teát Európában is használták gyomor- és torokbetegségek orvoslására. Élelmiszerek esetében azonban a gabona árpa ritkán kerül felhasználásra, tovább feldolgozható dara, árpa vagy liszt. Az árpa lisztet még mindig használják kenyérgyártásban, különösen Ázsia és Afrika szegényebb régióiban.
