Zabpehely, zabpehely, zabpehely, zabpehely - a gabona típusú zab (Avena) emberi táplálkozáshoz való felhasználásának lehetőségei sokfélék. A középkorban a zabból az emberek sört is főztek. Ma az ilyen típusú gabonát elsősorban állati takarmányként használják, különösen a ló ízét a zabból. Nem csoda, mert más gabonafélékhez képest, mint például a rozs, a búza vagy az árpa, a zab különösen tápláló.
Zab: vitaminokban, ásványi anyagokban és aminosavakban gazdag
A zabot a leginkább táplálkozási szempontból értékes gabonaféléknek tekintik, ami főként a szinte tizenkét százalékos magas fehérjetartalomnak köszönhető. Ezenkívül a zab fehérje elsősorban esszenciális aminosavakból áll. Az esszenciális aminosavak olyan fehérjék építőkövei, amelyeket a test nem tud építeni. Ezek az esszenciális aminosavak közé tartoznak többek között az izoleucin, a leucin, a lizin, a metionin, a fenilalanin és a valin. A tizenkét gramm fehérje mellett 100 gramm zab is tartalmaz:
- 13 gramm vizet
- 7,1 g zsírt
- 59,2 gramm szénhidrát
- 6,2 g rost
- 2,9 gramm ásványi anyag.
A zabban található ásványi anyagok közé tartozik a kálium, a magnézium, a vas, a kalcium, a cink és a foszfor. A gabonafélék fontos vitaminokat, különösen a B-vitamin és az E-vitamin vitaminokat is tartalmazzák. Mivel a zab sok kalóriát tartalmaz - 100 gramm körülbelül 337 kalóriát hoz (kcal) - a zabtermékek különösen népszerűek a sportolók körében: sokat szállítanak Energia, de alig terheli a gyomrot.
A zab gyógyító hatása
Különösen a természetgyógyászatban a gabona zab gyógyító hatása van, de bizonyos betegségekre is pozitív hatással rendelkeznek. Természetes gyógyászatban a virágzást megelőzően gyűjtött zöld zabot használják: teaként a zöld zab szabadon bocsátja ki az anyagcsere végtermékeket, és fürdő adalékanyagként segít a bőr szennyeződésében, és puha és rugalmas bőrt biztosít. Hasonlóképpen, az ilyen fürdő enyhíti a reumát és a testfájdalmat.
Számos diétás rost miatt a gabonaféléket a természetes gyógyászatban a gyomor-bélrendszeri panaszok orvoslására használják. Az emészthetetlen rostok védőréteget képeznek a gyomorban és a bél nyálkahártyájában, és így a savas gyomornedv távol marad a nyálkahártyától. Emellett a napi két adag zabpehelynek segítenie kell az LDL-koleszterin (alacsony sűrűségű lipoprotein-koleszterin) szintjének csökkentését a szervezetben. A hagyományos kínai orvoslásban a zabot még a vércukorszint szabályozására is használják.
Zab: csak kis mennyiségben jelenlévő glutén
Más gabonafélékhez képest csak kis mennyiségű glutén található a zabban. A glutén fehérjék keveréke, amely biztosítja, hogy a kenyér sütés közben emelkedhessen, és sütés után megőrizze alakját. A glutén gluténnel szembeni túlérzékenység a vékonybél nyálkahártyájának krónikus gyulladásához vezethet. Ezt glutén intoleranciának vagy celiakianak nevezik. A celiakia tünetei közé tartozik a fogyás, hányás, hasmenés és fáradtság.
Bár a zab csak kis mennyiségű glutént tartalmaz, a probléma az, hogy a zab gyakran szennyezett más gabonafélékkel, amelyek magas gluténtartalommal rendelkeznek. A zabot ezért nem szabad jobban fogyasztani glutén intolerancia esetén. A nem szennyezett zab most már a piacon is elérhető, de itt is óvatosságra van szükség: a nem szennyezett zabra adott egyéni válaszokat nehéz megbecsülni. A glutén intoleranciában szenvedő embereknek legfeljebb napi 50 g-ot kell fogyasztaniuk, és csak orvosi felügyelet mellett kell fogyasztaniuk.
Érdemes tudni a zabról
A gabona zab, valamint számos más növény is tartozik az édes füvek növényi nemzetségéhez. A zab azonban különbözik az egyéb gabonaféléktől abban az értelemben, hogy nem okoznak pánikokat, hanem tüskéket. A zab virágzási ideje június és augusztus között van, a gabonát augusztus közepétől szüretelik. A zab a magas csapadékot és a mérsékelt éghajlatot részesíti előnyben, de kedvezőtlen időjárási körülmények között is stabil hozamot garantál, mint például a tavaszi árpa.
Feltételezhető, hogy a zabot már a bronzkorban termesztették, később a gabona különösen népszerű volt a Teutonoknál. A zab lassan kevésbé volt fontos a 17. században, amikor a burgonya Európában népszerűvé vált. Ma a zabgazdálkodás csak kis szerepet játszik a többi gabonafélékhez képest.
